Animációs film filmklub
Időpont 2019/05/20 18:00

a Magyar Művészeti Akadémia filmklubja

 

A Magyar Művészeti Akadémia vetítéssorozata, a Válogatás a magyar animációs film történetéből gazdag betekintést nyújt – a teljesség igénye nélkül – a hazai animáció kincsestárába.

A magyar animációs film immár több mint 100 éves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett filmklub újra várja a filmbarátokat a Premier Kultcaféban 2019. március 18-tól május 27-ig hétfőnként 18:00-tól.

A sorozat házigazdája dr. Varga Zoltán filmtörténész. Az előadások beszélgetéssel fejeződnek be, amelyekre vendégként érkezik az aznapi film(ek) egyik alkotója vagy szakértője.

 

PROGRAM

Soron következő alkalmak:

2019. ÁPRILIS 29., HÉTFŐ 18 ÓRA

Jankovics Marcell: Fehérlófia (1981, 81’) / Mondák a magyar történelemből (1986–88, 10’)

Jankovics Marcell második egé

nimációja, a Fehérlófia nemcsak a János vitézzel megkezdett út folytatása, de merész továbblépés is: az ornamentális stílus betetőzése. A rendező mítoszokkal és mesékkel kapcsolatos kutatásainak szintézise a Fehérlófia; olyan utazásra invitál, amely nemcsak a mesék, de a néző tudatalattijának is a mélyére hatol: a királylányszabadító, sárkányölő hős útja a mesevilág alapvető elemeinek sűrítménye és nyitott szemmel átélhető megelevenedett álom. Vizuális cizelláltságának és különleges hanghatásainak alig akad párja a (magyar) animációban – a Fehérlófiát 1984-ben minden idők 50 legjobb animációja közé választották Los Angelesben.

 

2019. MÁJUS 6., HÉTFŐ 18 ÓRA

Rófusz Ferenc: A légy (1980, 3’) / Holtpont (1982, 3’) / Gravitáció (1984, 2’30”) / Kutyaélet (2005, 11’30”) / Ticket (2011, 10’) / Hoppi mesék (2015, 7’)

Varsányi Ferenc: Mézes-táncos (1975, 5’) / Irka-firka (1977, 11’) / Hernádi Tibor: Animália (1977, 6’) / Szórády Csaba: Rondino (1977, 2’) / Kovács István: Karácsonyi meglepetés (1975, 7’) / Változó idők (1977, 5’)

A Pannónia Filmstúdió IV. Műtermét a Fiatalok Műtermeként emlegették, itt léptek színre az 1970-es évek fiatal nemzedékének tagjai, pályakezdői. Hernádi Tibor, Kovács István és Szórády Csaba karikaturisztikus animációkkal mutatkoztak be, Varsányi Ferenc az embereket animáló pixillációval vezetett be új formát a hazai animációba. Rófusz Ferenc kézműves finomságú remeke, A légy fölavatta rendezője érdeklődését a szubjektív nézőpont iránt (amit a Holtpont, a Kutyaélet és a Ticket visz tovább), és egzisztencialista szorongásélményt kínált a rovar utolsó perceinek megjelenítésével. A légy a magyar filmművészet legnagyobb sikereinek egyike: Oscar-díjjal tüntették ki.

 

2019. MÁJUS 13., HÉTFŐ 18 ÓRA

Szabó Szabolcs – Haui József: Vízipók-csodapók (1976–84, 7’) / Jankovics Marcell, Horváth Mária, Nagy Lajos: Magyar népmesék (1977–2011, 8’)/ Újváry László: Mesék Mátyás királyról (1981–83, 7’) / Tóth Pál és Weisz Béla: Leo és Fred (1984–93, 7’) / Gyulai Líviusz – Szoboszlay Péter: Tinti kalandjai (1987–89, 5’) / Szoboszlay Péter: 100 éve történt (2000–15, 5’) / Szilágyi Varga Zoltán – Nagy Lajos: A világlátott egérke (2005–12, 7’) /Horváth Mária: Cigánymesék (2013, 7’)

A Pannónia Filmstúdió 1971-ben alapított kecskeméti műterme – a két évtizeddel később már Kecskemétfilm Kft. néven ismert stúdió – önálló arculatának kidolgozásában és sikereiben meghatározó szerephez jutottak az animációs sorozatok: az összeállítás ebből nyújt ízelítőt. A Mikulás Ferenc által vezetett stúdió szériái – élen a kereken 100 epizódból álló, emblematikus Magyar népmesékkel – szívesen fordulnak a magyar folklórhoz, történelemhez és kultúrtörténethez. Más sorozatok mesefigurákat állítanak középpontba, olykor szokatlan fénytörésben – mint az ízeltlábú főhősökre fókuszáló Vízipók-csodapók vagy az édesbús Leo és Fred.

 

2019. MÁJUS 20., HÉTFŐ 18 ÓRA

Hegyi Füstös László: Regölés (1978, 5’) / Horváth Mária: Az éjszaka csodái (1982, 8’) / Ajtó 8 (1983, 2’) / Zöldfa utca 66 (1992, 7’) / Állóképek (2000, 6’) / Molnár Péter: Majd a tisztáson (1982, 8’) / Hegedűs 2 László: Mujkalo Zlotari (1983, 8’) / Haris László – Orosz István: Apokrif (1984, 2’) / Homolya Gábor: Western (1989, 2’) / Weisz Béla: Húsvéti anzix (1989, 1’30”) / Locsolkodás (1989, 2’) / Szilágyi Varga Zoltán: Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat (1992, 7’) / Neuberger Gizella: Arcra arc (1994, 5’) / Virágnak virága (2006, 8’) / Ulrich Gábor: Mielőtt (2005, 3’30”) / Balansz (2016, 5’30”) / Gémes József: A walesi bárdok (2011, 6’)

Négy évtizede a kecskeméti animációs filmet a sorozatok mellett művészi ambíciójú egyedi filmek is fémjelzik, melyek hosszú sorát a Regölés alapozta meg. Az összeállítás bepillantást nyújt a kísérleti jellegű és képzőművészeti hátterű animációk változatos csoportjába. Horváth Mária lírai hangolású, Neuberger Gizella meditatív, Ulrich Gábor vibráló animációi mellett a komikum és a paródia éppúgy képviselteti magát (Homolya Gábor, Weisz Béla), mint a megelevenedett festmény, ballada és szobor (Molnár Péter, Hegedűs 2 László, Gémes József, Szilágyi Varga Zoltán).

 

2019. MÁJUS 27., HÉTFŐ 18 ÓRA

Varga Csaba: Az ebéd – Kedvesem főz (1980, 5’) / Ficzek Ferenc: A kocka (1980, 2’30”) / Hátrahagyott kijáratok (1981, 4’30”) / Kismányoky Károly: Martyn (1983, 15’) /

Baksa Tamás: Trombi és a Tűzmanó (1986–90, 7’)

Zsellér Lipót, Vásárhelyi István, Dozvald János, Gulyás László, Háy Ágnes, Tímár Péter, Varga Csaba, Amfer Ferenc, Gerócs László, Kotnyek István, Nagy Gyula, Navratil Ferenc filmjei

Idén ünnepeljük a 40. évfordulóját, hogy a Pannónia Filmstúdió megalapította pécsi műhelyét, amely születésében sok szállal kötődik a pécsi amatőrfilmes animációhoz. A műhelyben Varga Csaba nevezetes filmjei, köztük az Auguszta-szériát megalapozó Az ebéd mellett olyan animációk készültek, mint Ficzek Ferenc vagy Kismányoky Károly művei; továbbá innen származik a rajzfilmsorozatokat képviselő Trombi és a Tűzmanó is. Összeállításunk a gazdag magyar  amatőrfilmes animációból is bemutat meghatározó alkotásokat, a kezdetektől (Zsellér Lipót és Vásárhelyi István munkáitól) az ezredfordulót követő évekig.

 

További részletek a www.mma.hu weboldalon találhatók.
A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják.

 

Elmúlt alkalmak:

2019. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ 18 ÓRA

Nepp József: Szenvedély (1961, 8’) / Holnaptól kezdve (1963, 10’) / Mese a bogárról (1963, 8’) / Gusztáv (1964–68, 5’) / Oxidia (1965, 10’) / Öt perc gyilkosság (1966, 7’) / A Yeti dala (1970, 3’) / Megalkuvó macskák (1979, 7’)

Nem csupán a magyar animációs film legjelentősebb forgatókönyvírói életműve kötődik Nepp József nevéhez (Macskafogó), de egyik legjellegzetesebb rendezői munkássága is. Rövidfilmjeiben Nepp groteszk hangvétellel és fekete humorral mutatta be az emberi gyengeségeket: a Szenvedélyben a dohányzásról leszokni próbáló kispolgár gyötrődése, az Oxidiában a negatív utópiában bolyongó robot útja, az Öt perc gyilkosságban az abszurd erőszaklavina tanúskodik erről. A Szenvedélyből „nőtt ki” a Gusztáv-széria. A Dr. Bubóra épülő Kérem a következőt! és a Mézga család televíziós sorozataiban vált igazán közkedveltté Nepp zseniális humora.

 

2019. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ 18 ÓRA

Réber László: Autókór (1964, 10’) / Csonka György: Ló a házban (1975, 5’30”) / Bányai István: Hamm!  (1976, 6’) / Somogyi Győző: Gőzhajóval Pest-Budára (1980, 5’) / Gyulai Líviusz: Új lakók (1977, 9’) / Jónás (1996, 4’) / Golyós mese (1999, 4’) / Szindbád, Bon Voyage (2000, 5’) /Az én kis városom (2002, 6’) / De Ronch kapitány naplója (2007, 17’)

Külön fejezet a magyar animáció történetében azoknak az alkotóknak a munkássága, akik képzőművészeti és/vagy illusztrátori tevékenységük mellett alkalmi vagy rövid ideig tartó „kirándulást” tettek az animációs film területére. Csonka György, Bányai István vagy Somogyi Győző mellett a karikatúra-művészet meghatározó alakja, Réber László alkotott maradandót (Réber Autókórja az 1960-as évek egyik mesterműve). Gyulai Líviusz esetében az álló- és mozgóképes alkotásmód párhuzamos. Rajzfilmjei a karikatúra humorát és a mesevilág álomszerűségét ötvözik: kentaurok, Jónás és Szindbád, pajzán históriák szerencselovagjai vonulnak föl a Gyulai-animációk tüneményes kavalkádjában.

 

2019. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ 18 ÓRA

Vajda Béla: Nyelvlecke (1968, 9’) / Feleségképzés anno 1904 (1970, 11’) / Pléh-boy (1973, 6’30”) / Jócselekedetek (1973, 7’) / Moto perpetuo (1980, 8’) /

Szoboszlay Péter: Aki bújt, bújt (1968, 5’) / Sós lötty (1969, 4’30”) / Rend a házban (1970, 5’) / Össztánc (1973, 5’) / Hé, Te! (1976, 7’) / Gyerekek szürke háttér előtt (1982, 8’) / Hogyan kerül Eszter az asztalra? (1986, 10’)

Vajda Béla és Szoboszlay Péter markánsan egyéni, ám hasonlóságokat is mutató életműve karikaturisztikus stílus és dokumentarista érdeklődés közelítését példázza. Mindkettejüknél központi kérdés a társadalmi problémák tüzetes vizsgálata, s közös pont a nyelv és a beszéd roncsol(ód)ásának – vagy az általuk történő rombolás – ábrázolása. Vajda legnagyobb sikere, a karikaturisztikus stílust a tudatáramlás tobzódásával ötvöző Moto perpetuo, Cannes-ban Arany Pálmát nyert. Szoboszlay pályája budapesti és kecskeméti évtizedeket köt össze: a vidéki stúdióban az alkotó folytatta szülő és gyermek, egyén és társadalom diszharmonikus viszonyát térképező filmjeit.

 

2019. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ 18 ÓRA

Richly ZsoltSzvit (1968, 6’) / Háry János (1983, 62’) / A kevély kiskakas (2006, 5’30”) / Kőműves Kelemen (2009, 6’)

Richly Zsolt művei a magyar animációs filmművészet legmívesebben formált alkotásai közé tartoznak, a népművészeti inspiráció számos alkotásában az ornamentális stilizáció gyönyörű megvalósulását eredményezte. A mesesorozatokat (A kockásfülű nyúl, Kormos mesék) is jegyző alkotó több alkalommal fordult Kodály Zoltán műveihez és népdal-feldolgozásaihoz: a Szvit öt magyar népdal énekkari változatához társít átalakulásokkal teli dekoratív képanyagot, a tévéfilmként készült egész estés Háry Jánosban pedig a címszereplő groteszk humortól sem mentes nagyszabású kalandjait kísérik az ornamentális stílus lenyűgöző látványelemei.

 

2019. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ 18 ÓRA

Keresztes Dóra: Holdasfilm (1978, 5’) / Garabonciák (1985, 5’) / Aranymadár (1987, 13’) / Arcok (1999, 3’30”) / Egyedem-begyedem (2005, 4’) / Álommalom (2009, 4’30”) / Eszterlánc (2014, 5’)

Orosz István: A sótartó felé (1978, 7’) / Álomfejtő (1980, 5’) / Vigyázat, lépcső! (1989, 6’) / A kert (1993, 6’) / Sírj! (1995, 3’30”) / Az idő látképei (2004, 10’) / A rajzoló (2014, 6’)

Keresztes Dóra és Orosz István közösen jegyzik több alkotásukat, ám mindketten öntörvényű stílusvilágot dolgoztak ki. Keresztes Dóra színpompás rövidfilmjei folklór és szürrealizmus ötvözeteként Weöres Sándor költészetével rokoníthatók, archetípusos figurákat és helyzeteket hoznak játékba folyamatos átalakulásaikkal. Orosz István szikárabb, ám nem kevésbé enigmatikus vizuális világokat – útvesztőket – épít fekete-fehér képsoraiban: régi korok képzőművészetétől ihletve értelmezi látszat és valóság, tér és idő kibogozhatatlannak mutatkozó viszonyait, vagy éppen – mint a Vigyázat, lépcső!-ben – a közelmúlt történelmét fürkészi.